A vörös élesztős rizs szárítási hatékonyságának javítása

A vörös élesztős rizs szárítási hatékonyságának javítása: Előzetes kísérleti jelentés：

A vörös rizsélesztő szárítási folyamata jelenleg sütőben történik, széles idő- és hőmérsékleti paramétertartományban, ami alacsony szárítási hatékonyságot és a vörös rizsélesztő minőségének eltéréseit eredményezi a tételek között. A projekt célja a vörös rizsélesztő szárítási folyamatának vizsgálata, a folyamatszabályozás szabványosítása, a műszaki paraméterek körének szűkítése, valamint az egységesebb és stabilabb termékminőség biztosítása. Ezenkívül a projekt célja a munkaerőköltségek csökkentése és a termelési hatékonyság növelése a vörös rizsélesztő előállítására vonatkozó szabványok meghatározásával és a termékminőség javításával. A vörös rizsélesztő anyagok szárításával kapcsolatos több mint 30 kísérlet után három hatékony megoldást javasoltak. A projektcsapat egyhangúlag megállapodott a harmadik megoldásban, amely egy vályús típusú forró levegős szárítóegység használatát foglalja magában a projekt későbbi szakaszaiban.

A kezdeti terv szerint 2018 szeptemberének végéig szárítási kísérletsorozatot végeztek, amelyek arra az előzetes következtetésre vezettek, hogy az anyag hőmérsékletének 80-90°C között, a nedvességtartalomnak pedig 5-1% között tartása hosszabb ideig jobb átalakulást eredményez. Ezen körülmények megbízhatóságának további megerősítése érdekében több kísérletre van szükség a pontosabb szárítási paraméterek ellenőrzéséhez és meghatározásához. A korábbi kísérleti kimutatási tételek közé tartoztak a jellemzők, a nedvességtartalom, az ujjlenyomat-kromatogramok, a lovasztatin-tartalom és a lovasztatin-savtartalom. A minőségbiztosítási osztály értékelése után úgy döntöttek, hogy csak a nedvességtartalmat, a lovasztatin-tartalmat és a lovasztatin-savtartalmat vizsgálják.

Szárítóberendezés vörös koji előállításához

Vörös élesztő rizs 30 literes tálca típusú forró levegős szárítási kísérlet

12 kg kezdeti töltet, a köpenyvíz hőmérséklete 80°C. A belépő levegő hőmérsékletét 120°C-ra, az anyag hőmérsékletét pedig 80°C-ra kell állítani. Az első 90 percben teljes elszívásos szellőztetést kell alkalmazni. 90 perc elteltével a ventilátort kikapcsolják, a belépő levegőt leállítják, és az anyagot a szárításhoz beállított köpenyhőmérsékleten szárítják. Anyagkód: 20181217. A gyártóműhelyből származó nedves anyagvizsgálati eredmény 0,28% szárazanyag-tartalom, a szárazanyag-tartalom pedig 0,22% volt.

A fenti adatok elemzése alapján nyilvánvaló, hogy az anyag hőmérséklete, időtartama és nedvességtartalma összehasonlítható a 2019-es kísérlet első négy tételével. Ez azt jelzi, hogy az anyag hatékony átalakuláson megy keresztül, ha a hőmérsékletet 80 ℃-on tartják, a nedvességtartalmat 5% vagy az alatt tartják, és a szárítási folyamat 5-6 órát vesz igénybe. Így az az elméleti feltevés, hogy ezek a paraméterek kedvező átalakulási eredményeket hoznak, alátámasztott.

Következtetés

Különböző berendezéseken végzett 21 kísérlet során egységes eredményt értek el. Konkrétan, amikor az anyag hőmérsékletét 75-85 ℃ között szabályozzák, a nedvességtartalmat 5% alatt tartják, és a szárítási időt 5-6 órára állítják be, a vályús típusú forró levegős szárítóegység azonos körülmények között felülmúlja mind a sütő, mind a fluidágyas szárító teljesítményszintjét.