A különbség a mosó- és szűrőberendezések, valamint a vákuumszárítók gyártói között

A vákuumszárító egy olyan eszköz, amely a csomagolóanyag belsejéből kiszivattyúzza a levegőt, hogy elérje az előre meghatározott vákuumfokot, és eltávolítja a nedvességet a tartály belsejéből. A szárítási folyamat során a tartály belseje vákuumos állapotban van, a köpenyt pedig forró víz (vagy gőz, hőátadó olaj) melegíti. Ahogy a tartály alacsony sebességgel forog, az anyag fel-le mozog a tartályban, "gyémántpályát" képezve a tartály belsejében és kívül, és elnyeli a párolgást. A gőz folyamatosan távozik a vákuumvezetéken keresztül, hogy elérje az anyag szárításának célját. A keverék szárítása során a beépített permetező, szűrő, zúzó és egyéb eszközök az ügyfél igényei szerint megvalósíthatják a multifunkcionális működést.

A szárítóberendezések piacán a vákuumszárító fontos szárítógép. Megjelenése nagy segítséget nyújtott a vegyiparban, az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban, és jelentősen fellendítette a piacot. A vákuumszárító alkalmas magas páratartalmú, nagy konzisztenciájú, nagy viszkozitású, hőérzékeny paszta, poros vagy szemcsés anyagok folyamatos szárítására.

A levegőelosztóba belépő forró levegő tangenciálisan, nagy sebességgel jut be a szárítóba a kúp aljáról (a fenti osztályozót "osztályozó szakasznak" nevezik). A nagyobb szemcséjű vagy magasabb víztartalmú anyagokat a centrifugális erő a szárítóba dobja. A hordó falát az osztályozó visszazárja a szárító szakaszba, és újra szárítja. Csak azokat az anyagokat veszik ki az osztályozó gyűrű belső lyukán, amelyek elérték a szárazsági fokot és kisebb szemcseméretűek, és kerülnek a forró levegővel együtt a ciklon elválasztásba.

Keverés hatására erős szélmező keletkezik, és a csigás adagoló által a szárítóba betáplált anyag a keverő hatására apró darabokra törik, majd forró levegővel érintkezik, felmelegszik, megszárad, és erős centrifugális hatás alatt egymásnak ütköznek és dörzsölődnek, így mikronizálódnak és fluidizált állapotba kerülnek. (A betáplálási bemenettől a száraz aljáig terjedő magas hőmérsékletű zónát "fluidizációs szakasznak" is nevezik.) Az anyagban lévő nedvesség nagy része elpárolog a fluidizációs szakaszban.

A szárított részecskéket forró levegő juttatja a felső szárítószakaszba, ahol a ciklonmezőben folytatják a száradást. A szárított készterméket a csillag alakú ürítő folyamatosan zsákokba üríti. A forró és párás levegőt zsákpor-elszívón és indukciós huzatventilátoron keresztül vezetik el.

A forrásban lévő szárító a hőcserélő által felmelegített levegőt használja forró levegő előállítására, amelyet a szeleptányéron keresztül a főgépbe juttat. A nedves anyag az adagolóból jut be a szárítóba. A szélnyomás hatására az anyag forrásban lévő állapotba kerül a szárítóban, és összekeveredik a forró levegővel. Széleskörű érintkezés jön létre, így az anyag rövid idő alatt megszárad.

A por granulálásával javítható a folyékonyság és csökkenthető a por szállongása; a por granulálásával javítható az oldhatósága; a keverés, a granulálás és a szárítás egyetlen gépben elvégezhető.