A vákuumszárító berendezések józan észének elemzése: a szárítók gyakori típusai

Jelenleg hazámban a leggyakoribb szárítótípusok közé tartoznak a permetező szárítók, a légáramlásos szárítók, a fluidágyas szárítók, a fluidágyas permetező granulációs szárítók stb.

Permetező szárító A permetező szárítás az egyik leggyorsabban növekvő szárítóberendezés. Három hagyományos porlasztási módszer létezik: forgó porlasztás, nyomásos porlasztás és légáramlásos porlasztás.

A rotációs porlasztásos szárítást egyetlen gép nagy termelési kapacitása (a permetezési mennyiség elérheti a 200 t/h-t), az adagolási mennyiség egyszerű szabályozása, nagyfokú működési rugalmasság és széles körű alkalmazás jellemzi.

A nyomásos porlasztóval történő porlasztásos szárítás jellemzője, hogy durva részecskéket képes előállítani, és könnyen karbantartható. Mivel a fúvóka lyuk kicsi és könnyen eltömődik, a betáplálandó folyadékot szigorúan szűrni kell.

A fúvókafurat könnyen kopik, és kopásálló anyagokból kell készülnie. A nyomófúvóka új szerkezetű, az úgynevezett nyomó-levegő áramlási fúvóka. Jellemzője a középen elhelyezett nyomófúvóka és a környező környezeti résben elhelyezett légáramlási fúvóka.

A porlasztás két szakaszra oszlik: a nyomófúvóka először egy folyadékfilmet képez, majd a folyadékfilmet a levegőáram másodszor is porlasztja, hogy a cseppek finomabbak legyenek. Az ilyen típusú fúvóka előnyei a következők: (1) A sűrített levegő nyomásának beállításával beállítható a cseppátmérő, ami könnyen kezelhető; (2) Nagy teljesítményű és nagy viszkozitású folyadék is finom cseppekké porlasztható; 3 Ha a sűrített levegő ki van kapcsolva, az eredeti nyomófúvóka is használható.

A légáramlásos porlasztót főként laboratóriumokban és köztes gyárakban használják, és energiafogyasztása nagy.

Az első két porlasztóval nem porlasztható folyékony anyag a légáramlásos porlasztóval porlasztható. A nagy viszkozitású paszta, paszta és szűrőlepény anyagok háromfolyadékos fúvókával porlaszthatók.

Légáramlásos szárító A légáramlásos szárítási technológia kiforrott, ha vannak működési adatok, akkor közvetlenül megtervezhető.

Jelenleg számos szárítóberendezés-gyártó kínál ilyen típusú berendezéseket.

Fluidágyas szárító A fluidágyas szárító a porlasztó szárító után a második helyen áll. Két részre osztható: egy adagoló részen keverővel ellátott fluidágyas szárítóra és egy belső hőcserélővel ellátott fluidágyas szárítóra.

Amikor fluidágyas szárítást alkalmaznak porok és szemcsés anyagok szárítására, amelyek hajlamosak az agglomerációra vagy agglomerációra, fluidizációs nehézségek lépnek fel a viszonylag nagy nedvességtartalmú betápláló szakaszban. Ekkor egy keverőt szerelnek be az betápláló szakaszba, hogy kiküszöböljék az agglomeráció problémáját és elérjék a normál áramlásváltozást. Ez utóbbi a konduktív hőátadás és a konvektív hőátadás kombinációja. Amikor a normál fluidizált állapotban felhasznált forró levegő mennyisége messze nem fedezi a szárításhoz szükséges hőt, egy belső hőcserélőt használnak a hő egy részének vagy nagy részének biztosítására. Ez az üzemmód jelentősen megtakaríthatja az energiát. Sokféle belső hőcserélő létezik.

A fluidágyas eljárást gyakran alkalmazzák a második és harmadik fokozatú szárítók kombinált szárításában is.

A rezgést egy hagyományos fluidágyra alkalmazzák, amelyet vibráló fluidágynak neveznek. A vibrációs fluidizáció a rezgés forrása alapján két típusra osztható: az egyiket egy vibrációs motor hajtja; a másik egy hagyományos motor, amely a rugót a vibrációs dobozon keresztül rezgeti.

Ez utóbbi jobban működik, ha a rezgő fluidágy mérete nagy.

Fluidágyas porlasztó granuláló szárító Ez az eljárás a fluidizációs technológia, a porlasztási technológia és a szárítási technológia szerves kombinációja. A porlasztott anyagfolyadékot a fluidizált oltókristály-ágyra permetezi, így az oltókristály folyamatosan növekszik és szárad, majd a megadott méret elérésekor kiürül a készülékből.

A berendezés mérete kis, termelési kapacitása nagy, és nagy részecskéket képes előállítani. A berendezés ipari alkalmazásai napról napra bővülnek.