A vákuumszárító gyártók megvitatják, hogy milyen tényezők befolyásolják a kettős kúpos forgó vákuumszárítókat

1.1 Befolyásoló tényezők az alapvető vákuumszárítási mechanika szempontjából

A vákuumszárítási folyamat során a következő tényezők korlátozzák a szárítási sebességet:

1.1.1 A szárítandó anyag állapota (például az anyag alakja, mérete, egymásra rakási módja), nedvességtartalma, sűrűsége, viszkozitása és egyéb tulajdonságai. Ezenkívül, ha az anyag kezdeti hőmérsékletének növelésére szolgáló módszer, vákuumszűréssel történő előkezelés és az anyag nedvességtartalmának csökkentése mind növelheti a vákuumszárítási sebességet.

1.1.2 Minél nagyobb a vákuum foka, annál kedvezőbb a víz alacsonyabb hőmérsékleten történő elpárologtatása, de ha a vákuum túl magas, a hővezetés kevésbé lesz előnyös, ami befolyásolja az anyagra gyakorolt ​​fűtőhatást.

Az anyagok száradási sebességének javítása érdekében a vákuum mértékét az anyag jellemzői alapján átfogóan kell figyelembe venni. Általában a vákuum mértékének kisebbnek kell lennie, mint 1 × 104 Pa.

1.2 A kettős kúpos forgó vákuumszárító kiválasztásánál figyelembe vett kérdések

1.2.1 Az anyagok jellemzői

(1) Az anyag viszkozitása: Az anyag viszkozitása a páratartalommal változik. A viszkozitás miatt az anyag összetapadhat és a henger falához tapadhat. Száradás után könnyen tapad a porgyűjtőhöz és a csőhöz.

A probléma megoldása érdekében a Changzhou Fanqun Drying Equipment Co., Ltd. által újonnan kifejlesztett szuszpenziós típusú kettős kúpos forgó vákuumszárító pneumatikus vibrációs és zúzóberendezést alkalmaz.

(2) Az anyag megengedhető hőmérséklete: A megengedhető hőmérséklet az a legmagasabb hőmérséklet, amelyet az anyag elvisel. Ezen hőmérséklet túllépése az anyag hatékonyságának megváltozásához, bomláshoz, károsodáshoz vagy elszíneződéshez vezet. A hőérzékeny gyógyszerek általában ≤60°C-on használhatók.

(3) Anyagok térfogatsűrűsége: Az anyagok térfogatsűrűsége az anyagok térfogategységre jutó tömegét jelenti. Mivel az anyag száraz anyag és nedvesség keveréke, és a száraz anyag gyakran szemcsés vagy por állagú, a száraz anyagrészecskék közötti rés is eltérő az anyag nedvességtartalmának különbsége miatt. Ezért az eredeti nedves anyag és a szárítási folyamatban lévő anyag térfogatsűrűsége is nagyon eltérő, amire különös figyelmet kell fordítani a nyersanyagok előkészítése során.

(4) Anyagcsúszási szög: Szemcsés vagy por állagú anyagok halmozásakor, amikor az anyag ferde, és az alsó felület közötti szög egy bizonyos szöget elér, az oldalsó anyag lecsúszik. Az anyag csúszási lejtője és az alsó felület közötti szöget az anyag csúszási szögének nevezzük. A csúszási szög az anyag összetételétől, nedvességtartalmától, részecskeméretétől és viszkozitásától függ.

Ezért a dupla kúpos forgó vákuumszárító tervezésekor és kiválasztásakor a dupla kúpos henger szögét az anyag csúszási szögének megfelelően kell kiválasztani.

1.2.2 Szárítási hőmérséklet

Az anyag jellegétől függően megfelelő hőmérséklet választható, és gyakran a változó hőmérsékletű szárítási módszert részesítik előnyben, azaz a szárítás kezdeti szakaszában alacsony a hőmérséklet, majd a hőmérsékletet fokozatosan emelik a szárítási sebesség növelése érdekében.

1.2.3 Üzemi vákuumfok

Általában 1 × 10³-1 × 10³Pa vákuumfokot, magas vákuumfokot, az anyag nedvességtartalmának alacsony párolgási hőmérsékletét és gyors száradási sebességet választunk.

Ha azonban a vákuum túl magas, a levegőelszívó rendszer költsége megnő, és a szárított anyag ára is emelkedik, ami gazdaságilag előnyös.

1.2.4 Töltési sebesség

A tényleges töltési térfogat és a szárítóhenger térfogatának aránya a töltési sebesség. A dupla kúpos forgó vákuumszárító töltési sebessége általában 30% és 50% között van, ami az anyag térfogatsűrűségétől is függ.

1.3 A kettős kúpos forgó vákuumszárító főbb kérdéseinek megvitatása

1.3.1 A dupla kúpos forgó vákuumszárító forgási sebessége

Minél gyorsabb a dupla kúpos forgó vákuumszárító hengerének forgási sebessége, annál nagyobb a szárítási sebesség. A szárítás későbbi szakaszában azonban, ahogy az anyag nedvességtartalma csökken, a szárítási sebesség is csökken. Ekkor a forgási sebesség növelése nem előnyös a szárítási sebesség javítása szempontjából. Ezenkívül a szárítás korai szakaszában a nagyobb forgási sebesség könnyen a nedvesség túl gyors elpárolgásához vezethet, és az anyag csomókká ragadhat.

Ezért a szárítás kezdeti szakaszában alacsonyabb sebességet kell használni, és a sebességet növelni kell, amikor az anyag felülete száraz és nincs agglomeráció, hogy felgyorsítsa a szárítási sebességet és lerövidítse a száradási időt.