A vákuumszárító működési elve

A vákuumszárító egy hővezető szárító. Az anyag nem érintkezik közvetlenül a fűtőközeggel. Alkalmas kis mennyiségű, iszapos és pasztaszerű anyag szárítására, amelyek nem ellenállnak a magas hőmérsékletnek és könnyen oxidálódnak. A nedvességtartalom 15%~90%. A szárítóban lévő kapacitásgereblyés keverő lapátjai öntöttvasból vagy acélból készülnek, négyzet alakú tengelyre vannak felszerelve, a lapátok 50%-a balra, a másik 50%-a jobbra van irányítva.

A tengely forgási sebessége 7~8 fordulat/perc, amelyet egy sebességváltóval ellátott villanymotor hajt. Az automatikus kormányberendezés pedig 5~8 percenként változtatja a tengely forgásirányát és a keverő forgásirányát. A vákuumszárító előnyei az egyszerű elrendezés, a kényelmes kezelhetőség, a hosszú élettartam, a stabil és megbízható teljesítmény, az alacsony gőzfogyasztás, a vákuumszárító erős gyakorlati teljesítménye és a jó termékminőség. Pasztaszerű anyagok szárítása.

A szárítandó anyagot a héj tetejéről adagolják. A folyamatosan előre-hátra forgó gereblyefogak mozgatása alatt az anyag tengelye előre-hátra mozog, és a héj belső falával érintkező felület folyamatosan megújul. Közvetett módon gőzzel melegítik, és a gereblyefogak egyenletesen keverik. A törőrúd roncsolódása elősegíti az anyag felületén lévő nedvesség elvezetését. Az elpárologtatott nedvesség áthalad a száraz porgyűjtőn, a nedves porgyűjtőn és a kondenzátoron, és a vákuumszivattyú kimenetén keresztül a vákuumszárítóba ürül. Működés közben először indítsa el a keverőt, adja hozzá a szárított anyagot, és zárja el az adagolónyílást. Gőzfűtés esetén a fűtőgőz nyomása általában 0,2–0,4 MPa (túlnyomás).

Vákuumszivattyúval távolítsa el a vízgőzt és a nem kondenzálódó gázokat. Általában, amikor az anyag száraz, a vákuum foka körülbelül 700 mmHg. Az ilyen típusú szárító nedvességelpárolgási erőssége az anyag jellemzőitől, a páratartalomtól, a fűtőgőz nyomásától és a vákuum fokától függ. Például, ha a vákuum foka 700 mmHg és a fűtőgőz nyomása 0,2 MPa (túlnyomás), a burgonyakeményítőt a kezdeti 40%-os víztartalomról 20%-ra szárítják, és a szárító vízelpárolgási erőssége 5~7 kg/m²?h.

A vákuumszárító működése kevésbé munkaigényes, mint a dobozos szárítóé, és jó üzemi feltételek és kényelmes kezelés mellett képes felszívni az anyagban található hatékony nedvességet. Hátrányai az alacsony termelési kapacitás, a bonyolult berendezéselrendezés és a könnyen sérülő keverőlapátok. Az ilyen típusú szárítót széles körben használják a festék- és gyógyszeriparban.

Például szárító kádszínezékek, szilikon tömítőanyag, antrakinon-szulfonsav, kád olívazöld R, szalicilsav test, Capron polimer, diaminoantrakinon és egyéb anyagok.